Golem

A gólemek olyan lények, melyeket emberhez hasonlatosnak, teremtett alkotójuk. Ezen alkotások teremtője istenhez mérhető szellemiségében, hiszen ő is teremtett, életet adott, akárcsak az úr, ki sárból formázta meg az embert.
A Gólemek megalkotóit félelemmel vegyes tisztelettel figyelték, hiszen jártasságuk a misztériumok világában a többi ember fölé emelte őket.
Maga a Gólem szó héber eredetű és jelentését tekintve egyfajta anyagtalan anyagot jelöl.
Ezek a lények lelketlenek, akiket különböző anyagokból készíthet el teremtőjük. Elkészítésük legfőbb oka általában az, hogy szolgálják teremtőjüket. Ezen mű-lények legendaköre roppant ősi és széleskörű. Különösen azok a rémtörténetek maradtak fent, melyekben ezek a Gólemek teremtőjük aljas szándékainak a beteljesítőivé váltak, és különböző gaztetteket követtek el.
A szakirodalom ezeket a lényeket - mely lények csoportjába a Gólemek is tartoznak - homonculus-nak nevezi.
Maga a homonculus kifejezés a német származási filozófus, orvos és alkimista mestertől Paracelsus (1493-1541) -tol származik. Ugyancsak Paracelsus nevéhez fűződik az orvosi kémia megalkotás és első alkalmazása is. A homonculus egy olyan lény volt - Paracelsus szerint - melyet az alkímia módszerével lehet létrehozni egy lombikban és ott életben is lehet tartani. A mesterséges élet a középkorban egy alkimista szemében tehát egyáltalán nem volt lehetetlen.
A Legkorábbi homonculusz illetve Gólem történetek a Mezopotámiai időkben bukkantak fel. A Sumér legendák szerint Enki - a föld ura -agyagból gyúrt két embert, hogy azok dolgozzanak az istenek helyett. Műve hasznosságán felbuzdulva újra teremtett két lényt, kiket agyagból fomázott meg. Ezek a lények mindketten nem nélküli lények voltak és ők vigyázták az ,,élet vízét" Aztán Enki leküldte e két lény - Kurgarrut és Kalaturrut - az alvilágba az ,,élet vízével", hogy támasszák fel Innint a termékenység istennőjét.
Tulajdonképpen e két aszexuális, nem nélküli lény volt a világ első két góleme.
Aztán a Mezopotámiai sumér birodalmat a krisztus elötti második évezred során dél felől megtámadták a harcos Akkád népek. Ezek a hódítók alapították meg dél-Mezopotámiában az Ó-babiloni birodalmat.
Az akkád isten Marduk legyőzte a sumér istennő Tiamat fiát, Kingut, ki a sumér istenek hadvezére volt. Győzelme után Marduk ellenfele vérét és agyagot kevert össze, melyből létrehozta az Embert. Így lett Marduk az élet ura.
A babiloni birodalom terjeszkedése elérte Kánaánt is, és leigázták az ott élő zsidó törzseket is. A babiloni rabság idejében vette át a zsidó miszticizmus a gólemek legendáját is.
A zsidó kabbala világa számos történettel bír arról, hogy nagyhatalmú rabbik agyagból és vérből képsek robot-szerű szolgákat, gólemeket teremteni. Az agyag-vér testre a teremtés szavát helyezték el, mely megtöltötte az élettelen anyagot az élet principumával.
Maga a kabbala hagyományt jelent. De a zsidó vallásban a 13. századtól ezzel a szóval jelölik a titkos tudományokat. Az írott hagyományokat minden zsidó elolvashatja, de a kabbalát csakis a kiválasztott kevesek ismerhetik. Hiszen a kabbala tulajdonképpen bepillantást ad isten valódi természetébe.
A kabbala gyökerei a bibliában és a talmudban találhatóak. A kabbala szerint a bibliának van egy másik, titkos jelentése is, melyet csak a kabbala mesteri képesek megfejteni. Ez az alapja a kabbala számmisztikájának, mely szerint minden bibliai szónak és kifejezésnek van számértéke, mely számok aztán újra szavakká álnak össze, melyeket megértve felfedhetővé válik isten titkos üzenete.
Ezen titkos szám-nyelv segítségével a kabbala egy merőben új bibliát fedezett fel. Természetesen a kabbala is több bibliaolvasási módszert különböztet meg, melyek mind a számmisztika alapján működnek.
Az egyik ilyen módszer a Gematria, mely a betűket számokkal helyettesíti, majd a számok értékének megfelelő kód szerint újra betűket formál.
A másik elterjedt kabbala módszer a Notrikon. E módszer a biblia egyes szavait és kifejezéseit rövidítésként értelmezi. Majd ezeket a rövidítéseket szavakká bővíti. A témához kapcsolódó példát alapul véve az Éden Kertje szót vesszük vizsgálat alá a Notrikon módszerrel.
Héberül az Éden kertje - Gan Eden név a notrikon szerint gúph (-azaz test), néphes (-azaz lélek), ezem (-azaz csontváz), daath (-azaz tudás) és nezach (-azaz öröklét) szavak kezdőbetűiből áll, ezért az Édenkert titkos jelentése nem más, mint hogy az Isten az embert halandó testből és halhatatlan lélekből teremtette, és a test feltámadásának reményével ruházta fel.
A Temura módszere a betűáttételen alapszik, mely segítségével a betűket meghatározott számsorrend szerint kell a betűket áttenni eredeti helyükről a számmisztika által meghatározottra.
A Zerúf a betűcsere módszere. Ennél a módszernél a betűket kell csupán kicserélni, hogy megkapjuk a szó, vagy a kifejezés titkos jelentését.
A kabbala tanításait először a 8. században foglalták írásába s Sepher Jezira - A teremtés könyve címen. Később, a 13. században az ibériai félszigeten élt rabbi, Mose ben Semtob de Leon írta meg a Zhar -t azaz A Fény könyvét.
A fény könyve igen kiterjedt okkultista mű, mely a számmisztikán túl foglalkozik a jóslással, a halál utáni élettel, sőt még a lélekvándorlással is.
Mint láthatjuk a zsidó kabbala mesterei igazi varázslók voltak, vagy legalábbis a zsidó legendák szerint mindenképpen.
A Gólem készítés technikájának alapkövét egy bizonyos Elezár rabbi írta. E középkori mester, kinek művei közé sorolják a sokak által Raziel angyal művének tartott misztikus könyveket, azzal járt élen a kabbala misztikumában, hogy isten titkos nevét és a teremtés szavát megfejtette. Tulajdonképpen ezzel tette lehetővé a későbbi mesterek számára a Gólem készítést.
Az első dokumentált Gólem készítő rabbi a 16. században élt Lengyelországban. Ez a személy chelmi Elijah rabbi volt. A legenda szerint készített egy Gólemet, mely aztán a rabbi akarata ellenére egyre nagyobbra és nagyobbra nőt. Hogy megállítsa a féktelen növekedést, a rabbi a Gólem homlokán az emeth (igazság) szóból törölte az aleph (e) betű, mely így meth (azaz halott) szóra módosult. A gólem ezek után menten porrá omlott.
A Gólem készítés legnagyobb mester azonban minden kétséget kizáróan a prágai Jehuda Löw ben Basael rabbi volt. A rabbi, hogy könnyítsen sanyargatott hittestvérei sorsán a Moldova folyó agyagjából gyúrta meg az ember formájú szolgát a Gólemet. A gólemet nappal a rabbi rejtegette, ám éjszaka kiengedte és a fáradhatatlan agyag-szolga elvégezte a zsidók munkáját. Így próbált meg segíteni a tanult rabbi testvéreinek. Azonban a rabbi a Gólemet is megszánta a sok munka elvégzése után és mivel amúgy is hasonlított egy emberhez, a rabbi megtanította írni és olvasni teremtményét. Ahogy a Gólem megismerte a valódi életet a könyvekből egyre inkább elégedetlenebb lett saját sorsával. Már nem csak dolgozni akart, hanem szórakozni, utazni, játszani vágyott.
Így egy szép napon a Gólem kiszökött a rabbi házából és az emberek közé ment. Természetesen az emberek megpróbálták elkergetni az agyag-szörnyeteget, aki dühében pusztítani és tombolni kezdett. Mikor a város apraja-nagyja összefogott az őket terrorban tartó Gólem ellen, sikerült megfutamítaniuk a Gólemet, aki soha többé nem bukkant fel Prága városában.
1969-ben Isaac Bashevis Singer feldolgozta Löw rabbi történetét egy kisregény formájában. A kisregény a Gólem címet kapta.
A kisregény mely, II. Rudolf német-római császár uralkodása idején játszódik, a rabbi népe védelmében alkotja meg a Gólemet, hiszen a zsidó lakosságot pogromok veszély fenyegeti, hiszen vérvádat emelnek ellenük a Peszach szent ünnepe alatt. A rabbi megalkotja Józsefet- a gólemet, aki végül leleplezi a háttérben ármánykodó kapzsi német nemest és így fényt derít az igazságra. Sajnálatos módon a nép nem tudja befogadni megmentőjét, így a rabbi kénytelen elpusztítani Józsefet.
Igazából szinte ez az egyetlen olyan ismertebb kisregény, melyben a Gólemet nem mint rémalakot ábrázolják. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert a 19. századi romantikus-rémirodalom előszeretettel állította központba a Gólemet, mint a gazdáját kiszolgáló együgyű és kegyetlen rémet.
Hozzátéve, hogy Isaac Bashevis Singer forrása autentikusabbnak kellett, hogy legyen, annak ellenére, hogy műve gyakorlatilag a zsidó nacionalizmusnak szolgáltatott ismét alapot